VILÁGJÁRÓ

Krumliszüret az erkélyen

-Az európai királyi udvarok számára hajdanán kis fehér csillagvirágjáért - amelyet a hölgyek a hajukba tűztek - termesztették a krumplit. Akkor még nem sejtették a külföldi újdon-ságokért lelkesedő kényes, főúri dámák, hogy e távoli földrészről érkezett jövevény az egyik legnépszerűbb táplálék lesz a világon. Sőt, sokan élénken tiltakoztak ellene. Egyes országokban szigorú törvényekkel vagy katonai paranccsal vették rá az embereket a föld alatt termett gumók elfogyasztására, másutt viszont tiltották ezt, mert piszkos, alantas éteknek tekintették.

Előfordult az is, hogy kis szarvasgombának becézték vagy a gesztenyéhez hasonlították, de nem találták elég ízesnek. Néhol földi almának, másutt földi körtének nevezték. Megesett, méghozzá Franciaországban, hogy az egyház kezdte népszerűsíteni: 1765-ben Castres püspöke burgonyát adott egyházmegyéje papjainak, azzal a jó tanáccsal, hogy ültessék el és mu tassák meg az embereknek, hogyan nő és milyen jó ez a növény. Kolumbusz után Antoine-Augustin Parmentier tette a legtöbbet a burgonya népszerűsítéséért, amikor a besanconi tudományos akadémia pályázatára tanulmányt írt, amelyben az éhínség leküzdésére a burgonyát ajánlotta. Mégsem emiatt kezdték enni az emberek, hanem mert XVI. Lajos felesége, a királyné is meg akarta kóstolni. Hogy az akkori vikingek mikor barátkoztak meg vele - nem tudni. Az, hogy fennmaradt a svéd nemzet, és nem kellett még több emigránsnak átevickélni lélekvesztő hajókon a háborgó Atlanti-óceánon, az ennek az igénytelen, de finom és laktató gumós növénynek is köszönhető. Ma már furcsa, de tény: a századforduló idején a mai Svédország területén éhínség uralkodott. Az emberek fagyökereket, zuzmókat rágtak és az újk rumpli megjelenése igazi ünnep volt. Szinte semmivel nem ízesítették az éhségűző gumócskákat, mégis manna volt számukra. Ahogyan az a stockholmi skanzenben is látható, az egyszerű, középkori házacskákban mindig volt külön fazék a krumpli főzésére, no meg egy jó tüzű kemence a héjában való sütésre. Ebből a korból ered a svédek máig élő, beosztó életmódja. Főleg az idősebb generáció tagjai emlékeznek még azokra az időkre, amikor meg kellett becsülni minden falatot. Itt ma sem ritka, hogy fontosabb a szép terítés, a különféle ízesítők megjelenése, mint a fölös bőség. Az újkrumpli megjelenése ma is ünnepnek számít. Ilyenkor minden svéd háziasszony belőle készült finomságokat tálal fel. Sokan az erkélyen termesztik a krumplit, ugyan-úgy, mint nálunk egyesek a futóepret. A házi krumpli-szüret családi eseménynek számít. Júniusban az elegáns stockholmi éttermekben potatis-napokat tartanak. A svédasztalokról nem hiányoznak az ízes újkrumplisaláták, köretvariációk. A levesek jelentős részének is elmaradhatatlan hozzávalója, sőt, kiadós vacsoraétel is lehet. Grillpartik megbecsült epizódszereplője az alufóliában sült krumpli, amelyet aztán hagymás tejföllel, snidlinggel, margarinnal, pici sóval és friss kaporszállal tesznek még élvezetesebbé. Halak és pecsenyék elmaradhatatlan kísérője, kisbabák és diétázó idősek alapvető tápláléka. Íme, néhány könnyű és finom újkrumplis recept a svédek asztaláról:

Kapros újkrumpli

A legegyszerűbben készülő finomság. A krumplit megsikáljuk, és a gőzben való párolás előtt megszórjuk apróra vágott kaporral. Még melegen olvasztott margarinban vagy vajban megforgatjuk, sóval ízesítjük.

Rozmaringos újkrumpli

A megmosott, jól ledörzsölt, majd gőzben párolt és utána héjától megfosztott gumókat két evőkanál olívaolajjal összekeverjük, és friss rozmaringgal megszórjuk, díszítjük. Saját adagját ki-ki tetszés szerint ízesítheti balzsamecettel, fűszersóval. Báránysült mellé is kitűnő.

Mustáros újkrumplisaláta

Egy kilónyi megtisztított, apró szemű újkrumplit egy evőkanálnyi olívaolajon saját gőzében, fedő alatt megpárolunk. Amíg puhul, elkészítjük az öntetet. Két evőkanálnyi dijoni mustárt három kiskanál balzsamecettel, két evőkanál vízzel, 8 evőkanál olívaolajjal, egy csipet sóval és egy kevés frissen őrölt borssal simára keverünk. Ha kihűlt, a krumplit egy fél felkarikázott szál póréhagymával, két evőkanál kapribogyóval, négy kis apróra vágott csemegeuborkával együtt a mustáros öntetbe forgatjuk. Friss bazsalikomlevelekkel vagy kakukkfűvel díszítjük.

Sültkrumpli-saláta

A sütőt 200 °C-ra előmelegítjük. Egy kiló újkrumplit megmosunk, héját sóval ledörzsöljük. A krumplikat 2 evőkanál olívaolajban megforgatjuk és kis tepsiben egyszer-kétszer megrázogatva 15-20 perc alatt aranyszínűre sütjük. Két lehéjazott, karikákra vágott lilahagymából, egy maréknyi kimagozott, fekete olajbogyóból, hat szem elnegyedelt koktélparadicsomból, másfél evőkanál kapribogyóból három evőkanál olívaolajjal, egy evőkanál balzsamecettel (Acceto basamico di Modena néven nálunk is kapható olasz ece tkülönlegesség - a szerk.), csipetnyi sóval öntetet készítünk, és a sült krumplit még melegen beleforgatjuk. Tetejét megszórjuk frissen őrölt borssal. Lehet langyosan és hidegen is kínálni.

Elek Lenke