2002. JÚLIUS
Kedves olvasók!
Számomra a japán nők kortalanok, pontosabban középkortalanok, Leszámítva ugyanis a kislányokat és hófehér hajú matrónákat, nem tudom megállapítani, hogy üde harmincas, ápolt negyvenes, avagy jó karban lévő ötvenes-e a hölgy, akit látok. Azt azonban nem hittem volna, hogy maguk a japánok is valahogy így vannak ezzel. Például az érett középkorúak alig érzékelik az évek múlását. Ha hiszik, ha nem: a japánoknak még szavuk sincs a változás korára. Pontosan ez volt az, ami szöget ütött néhány kutató fejébe. Meg is találták a magyarázatát, mert azt egy percig sem hitték, hogy a japán hölgyek szemérmességb ől vagy fegyelmezettségből nem beszélnek klimaxos panaszaikról. Eszük be sem jut, ugyanis nem élik át a változás éveit megkeserítő hőhullámok, szívdobogások, migrének, hangulatingadozások kínjait. Nem szoronganak a fenyegető csontritkulás, az emlőrák gondolatától. Ez már önmagában is elképesztő, a magyarázata pedig még inkább az, mert annyira egyszerű. A japánok hagyományosan naponta többször esznek szóját: bab, olaj, csíra, tofu, tej formájában. A szója maga a csoda: enzimek, vitaminok, aminosavak felbecsülhetetlen értékű tárháza. Főként az emberi szervezet érzékeny pontjára, a hormonháztartásra gyakorol különösen jótékony hatást, ugyanis nagy mennyiségű fitoösztrogént – növényi hormont – tartalmaz, ami serkenti az immunrendszer- és agyműködést, javítja a véredények rugalmasságát, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, gátolja a daganatok keletkezését, megakadályozhatja a hályogok kialakulását, és ami a japán hölgyek generációi számára felbecsülhetetlen értékű: enyhíti a változás korával járó tüneteket.Minőségileg megváltoztatja, megszépíti, megkönnyíti az életüket, és nemcsak az érintettekét, hanem a környezetükben élőkét is. Mit mondhatnánk erre mi itt, a mai Magyarországon? Szívünk és eszünk szerint azt, hogy követni kell a sikeres japán példát. Hogy rávehetők-e hazánk hölgyei táplálkozási szokásaik megváltoztatására? S ha igen, jár-e ez majd olyan látányos eredménnyel mint a távol-keleti szigetlakóknál? Vannak kétségeim. De egy biztos: a változás kora elkerülhetetlen változásokkal jár. S ha ezek jó vagy rossz iránya maréknyi szójacsírán múlik, nem szabadna haboznunk. Pákozdi Judit |