HÚSVÉT

Húsvéti kóstoló

A húsvét szerte a világon a kereszténység nagy ünnepe, jelentősége azonos a karácsonyéval. A hozzá fűződőszokások országonként sokban hasonlítanak, de képzeletbeli világkörüli utunkon néhány érdekességgel is találkozhatunk.

Magyarországon a nagyhét hagyományosan a testi-lelki megtisztulás ideje, a nagypéntek a szigorú böjt napja, amely egészen a nagyszombat esti feltámadás idejéig tart. Ez utóbbi nap délutánján, a várakozás csöndes, ájtatos óráiban készülnek a hímes tojások, az ünnepi kalács, főa sonka, amelyet a nagycsütörtökön elnémult, "Rómába ment" harangok újbóli, immár örömteli zúgásával jelzett körmenet utáni vacsorán tálalnak a háziasszonyok a családnak. A tojás, amely mindenütt a Földön az élet, az újjászületés szimbóluma, az étkezésben, az ajándékozásban és az ünnepi díszítésben egyaránt főszerepet kap ilyenkor. A hagyományos húsvéti sütemények, a bejgli és a pillekönnyű fonott kalács, amelyet sok helyütt a főtt sonka vagy a báránypecsenye mellé is falatoznak. A húsvéthétfőtermészetesen a locsolkodásé, falun és városon, az elmaradhatatlan pirostojás-ajándékozással.

Bulgáriában a legnagyobb keresztény és népi ünnep a húsvét. Régebben háromnapos táncmulatsággal, játékokkal, az egészségért való imádkozással ünnepeltek a bolgárok. Asztalukra a sült húsok mellett piros tojás, kalács kerül. Vidám népszokás a tojásbirkózás, amelynek lényege, hogy akinek a legtöbb tojást sikerül összetörnie, az lesz a legegészségesebb az esztendőben. Az elsőpiros tojással megdörzsölgetik a gyerekek arcát, hogy egész-ségesek legyenek, s egy a veteményesbe is kerül, hogy megvédje azt a jégveréstől.

Horvátországban is megszentelik az ételt, azaz a dalmát húsvéti kalácsot, a pincát, és a szárított sonkát, a prustot. A hímes tojás, a piszanica készítése is elevenen élőszokás, akárcsak a locsolkodás, amikor ezt ajándékozzák a locsolóknak.

Cipruson nagypénteken már készen vannak a festett tojások, s ilyenkor tartják a körmenetet a templomokban.

A flaounes nevű húsvéti kalácsot is elkészítik a ciprusi háziasszonyok, aminek tojásos, sajtos, mazsolás tölteléke nem mindennapi ínyencség. A magaricát, a kisbárány belsőségeiből, újhagymával, rizzsel, tojásos habarással főzött ételt évenként egyetlenegyszer készítik, s a nagyböjt végén, általában éjszaka tálalják. Vasárnap délelőtt a virágzó citrom- és narancsfák illata keveredik a szabadtéri nyárson piruló báránypecsenye ínycsiklandó páráival. Sokan elhunyt szeretteik sírjához zarándokolva piros tojást, kenyeret és sajtot helyeznek a sírra.

Tunéziában cukros, mandulás süteményeket sütnek és kuszkuszt főznek ilyenkor. Ez utóbbi szárított, sózott, majd olívaolajba mártott bárányhússal készül. Ünnepi csemege a szárított, sózott halikra is, amelyet fügepálinkával öblítenek le. A húsvétot elsősorban az ott élőzsidók ünneplik.

Oroszországban a hívők találkozáskor háromszor arcon csókolják egymást, és piros tojást ajándékoznak, miközben Krisztus feltámadt! - Valóban feltámadt! - köszöntéssel üdvözlik egymást. Az ünnepi asztal ékessége itt is a tojás, amelyhez orosz tejeskalács, kulics dukál ilyenkor. A híres mazsolás édestúró is ünnepi finomság az orosz húsvéti asztalon, akárcsak a cékla vagy a különféle tejfölös, ecetes-hagymás heringsaláták.

Németországban a zöldcsütörtök és a nagypéntek az ünnep igazi kezdőnapjai.A gyerekek úgy tudják, a nyuszi zöldcsütörtökön tojja a tojásokat, amiket vasárnapra hoz el a kertekbe. Ma is élőhagyomány a húsvéti tűz gyújtása, ami a fény és a meleg jelképe: régebben ezzel óvták a rossz időtől, a megsemmisüléstől a jövendőtermést. A német húsvéti asztalon főhelyet foglal el a bárány, amelyet illatos, rozmaringos, kakukkfüves sültként kedvelnek leginkább, de van tésztából készített barika is. Ebbe mandulát, marcipánt tesznek, amelynek illata belengi a konyhát ilyenkor.

Lengyelországban máig élőhagyomány nagycsütörtökön Júdás szimbolikus elégetése, amely a megtisztulást jelképezi. A nagypénteki böjt idején sokféle halételt készítenek, a legendásan finom lengyel pácolt hering elkészítési módjainak se szeri, se száma. Szombaton a családok kosárba rendezik a sonkát, kenyeret, sót, a kilbasa nevű húsvéti kolbászt, süteményeket és a templomba viszik megszenteltetni. Az igazi húsvéti lakoma azonban csak a vasárnapi ünnepi mise utáni reggelivel kezdődik. Először a megszentelt tojások, majd a sonka, a húsok, a kolbászok kerülnek a tányérokra, s végül a tradicionális lengyel húsvéti sütemények, a babka és a mazurek.

Az Amerikai Egyesült Államokban a legkisebb ünnepből is mesteri módon képesek egész ünnepségsorozatot keríteni, hát még a húsvétból! Az itt élőnépcsoportok legtöbbje őrzi az őshaza hagyományos húsvéti szokásait, ugyanígy a hagyományos recepteket is. Az általánosságban már "amerikainak" mondható ételek természetesen e hagyományok nyomán honosodtak meg. Az alapanyagokból - halak, tojás, sonka, bárány, cékla, torma - azonban megszámlálhatatlan mennyiségű va-riáció készül. Hogy a tagállamok ünnepi étkezési szo-kásai egyenként hogyan változnak, annak bemutatására egy egész különszám is kevés lenne.

Kolumbiában is roskadozik a húsvéti terített asztal, amelyről nem hiányozhatnak a kukoricából, kukoricával készült ételek: a tamales zöldséges-húsos-fűszeres töltelék banánlevélbe rejtve, a hayacas kukoricalevélbe burkolt húsos-kukoricás finomság. Kedveltek a szószos, mártásos húsételek is, akárcsak a rizsből, kukoricából erjesztett italok, a guarrús és a chica. A nemzeti ital azonban húsvét táján is a kávé, amelyet hidegen, melegen egyaránt kortyolgatnak, és a húsvéti sütemények ízesítéséhez, díszítéséhez is előszeretettel használnak.

Összeállította: Lieber